Erőszakmentesség

Az egyik spirituális ok, ami a vegetáriánus étrend mellett szól, hogy összhangban van az erőszakmentes élet – ahimsza – igényével. Nagyon sok vallás tanítja a közös alapelvet: „Ne ölj!”. Az aranyszabály szerint azt tegyük másokkal, amit tőlük kapni szeretnénk. Ki szeretné, ha megölnék?

Vannak, akik úgy gondolják, hogy az emlősállatok, a madarak, a halak nem tudatosak. Ám gondoljunk azokra, akiknek házi kedvencük, kutyájuk vagy cicájuk van! Úgy gondoskodnak róla, mint bármelyik másik családtagjukról. Az életnek ezek az alacsonyabb rendű formái valóban nem rendelkeznek az önfelismeréshez szükséges összes képességgel, mint az ember, de mindnek megvannak azok a tulajdonságai, amelyek tudományosan az összes élő forma jellemzői: növekedés, légzés, evés és szaporodás. Fájdalmat is éreznek. Ha erőszakmentesek vagyunk, akkor nem tudjuk elviselni sem az emberek, sem más élőlények szenvedését. Teljes bizonyossággal el szeretnénk kerülni, hogy mi legyünk e fájdalom kiváltói.

Kicsit visszatérve a tudatosság kérdésére, és arra, hogy miért csak növényeket és tejtermékeket fogyasztok: ezzel ártok a legkevesebbet. Ehhez idézek egy nagy Mester (Hazur Baba Sawan Singh) írásából:

„Ha mélyen elgondolkodunk a teremtésről, az olyannak tűnik, mint egy bámulatos körhinta. Az anyagi világban élő lelkek a tattvák (az elemek, az eszencia) minősége szerint öt osztályba sorolhatók. Az első a növények királysága, amelyben a víz az aktív elem, és a másik négy szunnyad. A második a rovaroké, amelyben csak a tűz és a levegő az aktív. A harmadik a tojásból született teremtményeké, amelyben a víz, a tűz és a levegő a működő elem. Az állatok alkotják a negyedik osztályt, amelyekben csak az akash, az éter (ész, értelem) tattva szunnyad (vagyis működik a víz, a tűz, a levegő és a föld elem). Az emberben mind az öt elem teljesen aktív. Ezeknek az elemeknek semmi közük a kémiai elemekhez. A tattva az anyag állapotára vonatkozik, nem annak összetevőire.

Természetesen az erőszakmentességbe nem csak a ne ölj parancsa tartozik bele. Ez már a legdurvább vétek ellene. Az ahimsza elve mentén lehet gyakorolni az elfogadást, ami kizárja a haragot, a gyűlölködést. És csodás világra ébrednénk, ha az erőszakmentesség nem csak tettekben, hanem gondolatban és szóban is megnyilvánulna.